Az Ügyvédi Iroda a sajtóban: videók / cikkek
Nol.hu - Zsolnay-botrány: elefánt a porcelángyárban
2016. 04. 29.Viharos közgyűlést tartottak pénteken a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. tulajdonosai. Az önkormányzat jogásza szerint a cég többségi tulajdonosa törvénytelenül kezdeményezte a város kizárását a zrt. tagjainak sorából.
Amint az várható volt, viharos közgyűlést tartottak pénteken a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. tulajdonosai. Az ott történtekről Szabó Iván, a 19 százaléknyi részvényt birtokló pécsi önkormányzat jogi képviselője tájékoztatta tudósítónkat. Elmondta: Bachar Najari, a cég többségi tulajdonosa indítványozta, hogy a közgyűlés kezdeményezzen egy olyan bírósági eljárást, aminek célja a város kizárása a tulajdonosok közül. A svájci állampolgárságú szír vállalkozó azért tette ezt, mert megromlott a viszonya az önkormányzattal, s ez az állapot véleménye szerint a cég jövőjét veszélyezteti.
A várost képviselő tag – mivel az önkormányzat érintett az ügyben – nem voksolhatott, a többségi tulajdonos viszont megszavazta a bírósághoz fordulást. Szabó Iván szerint azonban ez a szavazás törvénytelen volt, mert a többségi tulajdonos is érintett, így ő sem voksolhatott volna. Ezért a város megtámadja a bíróságon a pénteki döntést, így egyelőre nem startolhat a tulajdonos kizárását tárgyaló eljárás.
Szabó Iván biztos abban, hogy a bíróság nem fogja kizárni Pécset a tulajdonosok közül, csak az a kérdés, hogy mire vége lesz ennek a procedúrának, addigra lesz-e Zsolnay.
Az évi 700 milliós árbevételű, évről évre veszteségesen gazdálkodó cég adóssága közelíti az egymilliárdot, s abból 530 millió a lejárt banki hitel, emellett a közüzemi cégek felé is van a gyárnak 90 milliós tartozása – érvel Szabó Iván. Ezért kérte a város korábban, hogy a kormány nyilvánítsa kiemelt jelentőségű céggé a Zsolnayt, ami tavasszal megtörtént. Így ha a hitelezők követelései miatt felszámolják a céget, a Zsolnay tevékenysége és védjegye – átmenetileg állami felügyelettel – tovább vihető, ami nagyon fontos Pécsnek.
A város 2013-ban adta el a Zsolnay 74,5 százalékát Bachar Najarinak. A közel-keleti kapcsolatai révén piaci fellendülést ígérő szír vállalkozó és a város viszonya hamar megromlott. A fellendülés Pécs vezetői szerint elmaradt, mindeközben Bachar Najari átadta a Zsolnay védjegy használati jogát felesége cégének, a szerződésben vállalt tőkeemelést pedig egy vitatott értékű hajmáskéri ingatlan apportba vitelével teljesítette. A város ezek után kezdeményezte a kiemelt státuszt a cégnek, amiből viszont a többségi tulajdonos okkal következtet arra, hogy Pécs egy kormány által irányított felszámolással kiebrudalná őt a Zsolnayból.
A közgyűlés után sikerült elérni Cséplő Petrát, a Zsolnay igazgatóságának elnökét, a tulajdonos feleségét. Cséplő cáfolta, hogy a cég csődveszélyben enne, szerinte a Zsolnay adósságai csökkentek, azok bruttó összege pár százmillió forint, s lejárt hitele nincs a részvénytársaságnak. Cséplő állította, hogy Bachar Najari sokat áldozott arra, hogy a cég életképes maradjon, s nem tőle kell megmenteni a Zsolnayt, hanem Pécs vezetőitől, akik befeketítik a többségi tulajdonost. Ezért az elnök nem lát esélyt arra, hogy Pécs fideszes irányítóival Bachar Najari együtt tudna működni.
Hogy melyik fél aggódása és vádjai tényszerűek, az csak hónapok múlva derülhet ki. A héten – mint azt írtuk – adóellenőrök szállták meg a Zsolnayt, s a NAV költségvetési csalás gyanújával indított vizsgálatot.
Az 1853-ban alapított porcelángyárnak a rendszerváltáskor még másfél ezer dolgozója volt, most ennek legfeljebb tizede. A cég mégis roppant fontos a pécsieknek, hisz a városnak ez az egyetlen, korszakokat átívelő, s még mindig működő ipartörténeti értéke. Az sem árt tudni, hogy számos felmérés igazolja: a Zsolnay márkanév – a cég minden gondja ellenére – még mindig az egyik legértékesebb hazai brandnek számít.
Forrás - nol.hu